fbpx

Előszó

Sziasztok! Ez amolyan (ahogy nagyon frappánsan el is neveztem életem első bejegyzését) előszó féle lenne a Gofrim blog rovatához. Merthogy már ilyenünk is lesz. :)

Javarészt velem fogtok itt találkozni, időről-időre én próbállak majd szórakoztatni Titeket egy-egy nyúlfarknyi szösszenettel.

Többetekkel ismerjük már egymást, sokszor beszélgettünk már rövidebb-hosszabb ideig. Nektek, akik már ismertek, nem lesz szokatlan sem a személyem, sem a stílus. Aki pedig még esetleg nem ismerne (…illedelmes bemutatkozás), Brünner István vagyok, a Gofrim névre keresztelt gyermekünk szülőatyja. Ági anyjaként a másik szülő, de ő azt mondta, róla ne írjak…(szerintem fogok) 🙂

Ígérem, igyekszem majd minden alkalommal csak annyi olvasnivalót átnyújtani Nektek, amit reggel vagy délben egy kávé mellett épp el tudtok olvasni. Legalábbis most ez a terv… 🙂

Amikor felvetődött, hogy érdemes lenne ezt a blog izét elindítani, őszintén mondom, majréztam kicsit. Írni? Miről? Aztán ahogy jobban belegondoltam, van miről. Egyáltalán, hogy hogyan is kezdődött az, amit mi otthon viccesen (minden nagyképűséget félretéve, mert azt nem szeretjük) már csak Gofrim sztoriként emlegetünk. Amúgy meg tök jól hangzik… 🙂

Tehát elgondolkoztam és lesz miről írnom Nektek. Magunkról, gofrikról…és még lehet, hogy rólatok is..

Ja…majdnem elfelejtettem…és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem, de jobb későn…

Fogadjátok szeretettel a Gofrim weblapját, mert nélkületek, a Vendégeink nélkül nem jöhetett volna létre! Olvasgassatok, nézegessétek a gyönyörű képeket és ha megfelelő mennyiségű nyál gyűlt össze a szátokban, gyertek gofrizni! 🙂

Oszd meg, hogy mások is rákapjanak a különleges gofrik ízére!

Share on facebook
Facebook